Gyakran csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, ha megbetegszünk, pedig a betegségek egy része megelőzhető. A rendszeres szűrővizsgálatok számos olyan betegség felismerését elősegítik, amelyek kialakulása hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat, és sikeres gyógyításukban meghatározó szerepe van az időtényezőnek, azaz hogy mikor kerülnek felismerésre.

Férfiak esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:

• prosztataszűrés,
• herék önvizsgálata,
• vastagbélszűrés,
• csontsűrűségmérés (ODM),
• bőrvizsgálat,
• laborvizsgálat,
• kardiológiai vizsgálat,
• tüdőszűrés,
• szemészeti szűrővizsgálat.

Prosztataszűrés

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 éves kor felett is megjelenhet. Évekig is eltarthat, amíg a daganat tüneteket, panaszokat okoz. Korai fázisban gyakran tünetmentes, majd elsősorban vizelési panaszokat okoz (gyakori vagy nehezen induló vizelést, vizelés utáni csöpögést, égető érzést vizelés közben, vér megjelenését a vizeletben vagy az ondóban).

A tünetek nem típusosak – hasonló panaszokkal járhat egy gyulladás vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás is –, ezért fontos urológushoz fordulni.

Az idejében felismert prosztatarák nagy százalékban gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.

A prosztatarák korai felismerése érdekében 45 éves kortól évente javasolt a szűrővizsgálat, amelynek részei:

• vérvétel, amellyel meghatározzák a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét;
• tapintással történő vizsgálat (a prosztata végbélen át történő vizsgálata, rövid és fájdalmatlan);
• ultrahangvizsgálat (szükség esetén).

Herék önvizsgálata

Az időben felismert heredaganat szinte 100 százalékban gyógyítható, ezért fontos a herék rendszeres önvizsgálata 13-15 éves kortól legalább havonta egy alkalommal. A herék vizsgálata közvetlenül fürdő vagy zuhany után ideális, amikor a herezacskó az izmok ellazulása miatt elernyed.

Első lépésben a tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve előbb az egész szervet, majd a heréket külön-külön kell mérlegelni. Nem rendellenes, ha az egyik here nehezebb a másiknál, inkább arra kell figyelni, hogy a szokásosnál súlyosabb-e valamelyik.

Ezt követően a mutató- és hüvelykujjal óvatosan körbetapogatva kell mindkét herét ellenőrizni, hogy nem nagyobbodtak-e meg, nem tapintható-e csomó rajtuk (a gyakorlatlanok számára az így kitapintható ondóvezeték és a mellékherék csomóként érzékelhetők). Ha rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat: ez az ún. vízsérv, amely jól kezelhető.

Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozás (fájdalom, kellemetlen érzés, csomó) tapasztalható, mielőbb háziorvoshoz vagy urológushoz kell fordulni.

Vastagbélszűrés

A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulásuk korai felismeréssel megelőzhető.

A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.

A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el. Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala. A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.

A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia (hasi és kismedencei CT-vizsgálat), illetve a kapszulaendoszkópia (lenyelhető miniatűr videokamera) is.

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt. A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai: alacsony kalciumbevitel, dohányzás, túlzott feketekávé-fogyasztás, mozgásszegény életmód, hormonális problémák, genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.

Bőrvizsgálat

Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.

Az anyajegyeket  javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk pedig havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:

A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.

B:  border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.

C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.

D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.

E:  evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.

A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.

Laborvizsgálat

Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet. A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.).

A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat panaszmentesség esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát, például cukorbetegség, magas vérnyomás. A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll. 

Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti férfiak esetében:

• nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),

• tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén. 

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/szurovizsgalati-osszefoglalo-ferfiaknak.html