A megelőzés (prevenció) rendkívül fontos az egészségmegőrzés és a betegségek korai stádiumban való felismerése érdekében.

A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel számos olyan betegség felismerésében segítségül lehet, amelynek gyógyításában a felfedezés ideje meghatározó lehet a betegség kimenetelét tekintve.

Nők esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:

• emlőszűrés,
• méhnyakszűrés,
• vastagbélszűrés,
• csontsűrűségmérés (ODM),
• bőrvizsgálat,
• laborvizsgálat,
• kardiológiai vizsgálat,
• tüdőszűrés,
• szemészeti szűrővizsgálat.

Emlőszűrés

Az emlőket és a hónaljakat 20 éves kor felett havonta ajánlott áttapintani, évente egy alkalommal pedig jelenjünk meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A mellrák megelőzését szolgáló emlőszűrést röntgennel (mammográfiával) ajánlott végezni, az országosan szervezett szűrés keretében a 45–65 éves korosztályba tartozó hölgyek 2 évente kapnak meghívót szűrővizsgálatra. 20–45 éves kor közötti életkorban az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.

Méhnyakszűrés

Az első nőgyógyászati vizsgálat egészséges nők esetében a nemi élet megkezdése után ajánlott, ahol a nemi szerveket a nőgyógyász manuálisan (kézzel) és műszerrel is megvizsgálja, valamint hüvelyi ultrahangot is végez. A méhnyakrák szűrővizsgálata (citológia) a nemi élet megkezdésétől vagy 18 éves kortól évente ajánlott.

A humán papillomavírus kimutatására szolgáló HPV-tipizálás elvégzésére akkor kerül sor, ha a citológiai lelet rendellenes sejteket ír le, amelyek felvetik rákmegelőző állapot gyanúját.

Vastagbélszűrés

A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulásuk korai felismeréssel megelőzhető.

A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.

A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el.

Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala.

A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.

A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia is, amely egy hasi és kismedencei CT-vizsgálat is.

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt.

A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai: alacsony kalciumbevitel, dohányzás, túlzott feketekávé-fogyasztás, mozgásszegény életmód, hormonális problémák, genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.

Bőrvizsgálat

Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.

Az anyajegyeket  javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk pedig havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:

A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.

B:  border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.

C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.

D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.

E:  evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.

A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.

Laborvizsgálat

Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet.

A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.).

A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat és szűrés panaszmentesség fennállása esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát (például cukorbetegség, magas vérnyomás). A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll. 

Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti nők esetében:

• pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat,
• hasi ultrahangvizsgálat,
• kismedencei ultrahangvizsgálat,
• nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
• tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén.

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/szurovizsgalatok-holgyeknek.html